Nem titok, hogy a befektetésekkel foglalkozók idejének döntő részét az olvasás teszi ki. A logika egyszerű: aki befektet, annak folyamatosan tanulnia kell. A tanuláshoz pedig folyamatosan olvasás szükséges. Azaz, aki befektet, állandóan olvas, állandóan az iskolapadban ül. 

A világ ráadásul a tőkepiaci olvasnivalók téren is sokat változott az elmúlt években, köszönhetően annak a folyamatnak, amit az elemzés demokratizálódásának nevezhetünk. A befektetések esetében ugyanis az információk egyre inkább mindenki számára hozzáférhetőek: ma már sokszor hasznosabb gondolatokat olvasni egy blogbejegyzésben, mint a nagy elemzőházak fizetős anyagaiban.

A sok információval persze sok baj is jár, a fő kihívás ma már nem a hozzáférés, hanem a ránk zúduló információtömeg szűrése. Ebben a szűrésben próbálok egy picit segíteni, összeszedve azokat az írásokat, amelyeket 2019-ben én a legérdekesebbnek találtam. Szó lesz itt tőzsdéről, mesterséges intelligenciáról, CEO-fizetésekről, és még sok minden, a tőkepiacokhoz csak áttételesen kapcsolódó témáról is. Jöjjenek is a linkek – szigorúan nem fontossági sorrendben!

1. Miért nem tudták lefotózni az indiai származású közgazdászt az amerikai fényképészek? Sendhil Mullainathan cikke arról, hogy bár a számítógépes algoritmusoknak is lehetnek előítéleteik, ezeket sokkal egyszerűbb orvosolni, mint az emberekben élőket (a szerző könyve a szűkösségről egyébként szintén ajánlott olvasmány).
2. Daniel Kahneman, a döntéshozatali pszichológia guruja új könyvön dolgozik, melynek témája a zaj – azaz minden olyan véletlenszerű külső hatás vagy információ, melyet figyelembe veszünk döntéshozatalunk során, pedig azoknak nincs hozzáadott értékük. A zaj szűrése kritikus: a terület szakértője szerint az előrejelzések pontosságában elérhető javulás több mint 50%-át a jó „zajszűrő" magyarázza. 
3. Most akkor nőtt vagy csökkent? Tipikus „attól függ, honnan nézem" cikk napjaink egyik legnagyobb problémájáról, a társadalmi egyenlőtlenségről. A témáról nem lehet eleget vitatkozni, szerencsére ezt a közgazdászok meg is teszik, a legújabb kutatási eredményeket pedig jól foglalja össze az Economist ezen írása.
4. Miért gondoljuk valamiről, hogy jó, csak azért, mert bonyolult? Miért van az, hogy a komplexitás álcája mögé bújva könnyebb eladni dolgokat? Csak ajánlani tudom Morgan Housel blogját, ez az írása pedig különösen szíven ütött, hiszen egy olyan problémáról ír, amivel napi szinten találkozom a szakmámban. 
5. Roger Federer vs. Tiger Woods – melyikük pályafutása szolgál több tanulsággal az élet bizonyos területein? A témáról könyvet is író David Epsteinnel készült interjú a blogunkon külön posztot is inspirált, és természetesen ebben a linkgyűjteményben is itt a helye. Gondolatok a túlzott specializáció kockázatairól, barátságos és ellenséges környezetről.  
6. Az elmúlt években egyre több írás született arról, hogy a tőzsdei hozamok mennyire koncentráltak, hogy a piac egészének teljesítménye pár cég kiugró hozamának az eredménye. Persze nem csoda, hogy a Vanguard (mint a passzív alapkezelés fő prófétája) a diverzifikációt ajánlja megoldásként, de az elemzés így is elgondolkodtató. 
7. A kvantitatív befektetések egyik legnagyobb figurája Cliff Asness, az AQR vezetője. Amikor épp' nem monitorokat zúz ripityára, mert a piacok ellene mennek, lábjegyzetekkel rommá tűzdelt írásokban osztja meg a véleményét – ebben az esetben például az értékalapú befektetések aktuális helyzetéről. Nem könnyű olvasmány, de a komolyabban érdeklődőknek megéri.
8. Több cikkben is foglalkozott Nick Maggiulli blogjában az befektetési időzítés témakörével, de talán ez a bejegyzés a legjobb kiindulópont azok számára, akik azon törik a fejüket, hogy mennyire érdemes ki-be ugrálni a piacról. A következtetés: nagyon nehéz jobbat kitalálni az egyszerű stratégiáknál. 
9. Túlfizetettek vagy sem? A portfólió menedzserek teljesítményénének értékelésekor mindig a perzisztencia a fő kérdés, azaz, hogy a jó teljesítmény mennyire tud tartós maradni. A konzisztensen kiugró teljesítmény ugyanakkor nem csak a befektetőknél, hanem a vállalatvezetőknél is vizsgálható, különösen úgy, hogy egyre több részvénytulajdonost zavarnak a magas CEO-fizetések. 
10. Tévedni emberi dolog – szól a Morningstar címadása. Nem lehet elégszer elismételni, de a befektetéseknél legtöbbször saját magunk ellenségei vagyunk. Érzelmeink, belénk kódolt ösztöneink sokszor költséges hibákat eredményezhetnek – védekezni mindezek ellen pedig szinte lehetetlen. De azért van pár egyszerű módszer, ami segíthet.   

Ami pedig az Érték(t)rend blogot illeti, 2019 bejegyzései közül talán a világ legőszintébb közgazdászáról, a döntéselméleti csapdába sétáló vadászpilótákról, és az átlagbérről induló Warren Buffett-ről szóló írásokat ajánlanám az ünnepekre.

Jó olvasást mindenkinek!