„Aki egyszer megégeti a száját forró tejjel, az utána a joghurtot is megfújja." 
(török szólás)

Be kell ismernem, hogy minden hónapban komoly fejtörést okoz ezeknek a cikkeknek a megírása. Nem azért, mert ne lenne véleményem a piacok várható mozgásairól, vagy mert ne tartanám mindennél érdekesebb intellektuális kalandnak a tőkepiacokkal való napi foglalkozást. Az írás két ok miatt megy mégis nehezen. Az egyik, hogy úgy érzem, ismétlen önmagamat. A másik pedig, hogy úgy látom, azzal, hogy ebben a portfólió menedzseri körben hónapról-hónapra új piaci ötleteket dobunk be, azt sugalljuk, hogy egy megtakarítói portfólión hónapról-hónapra változtatni is kell. Pedig mi sem áll távolabb az igazságtól.

Ezen aggályaimra a végső megnyugvást szinte minden alkalommal Jason Zweig, a WSJ legendás újságírójának idézete adja: „Az én feladatom az, hogy minden évben 50-100 alkalommal leírjam ugyanazt a dolgot, anélkül, hogy a szerkesztőim vagy az olvasóim észrevennék, hogy ismétlem önmagamat." – mondja Zweig, majd így folytatja: „Minderre azért van szükség, mert bár a piacok állandóan változnak, az, hogy mi számít jó tanácsnak, csak nagyon ritkán".

Rengetegszer írtam már erről (például itt és itt), illetve arról is, hogy milyen károkat tud okozni az ezzel ellentétes cselekvésre való buzdítás. Minél korábban kezdett rendszeres megtakarítás, költségtudatosság, adókedvezmények kihasználása, hosszú távú szemlélet – a megtakarítók 99%-ának számára hasznos pénzügyi tanács kulcsszavai ugyanis örökérvényűek. Minden más csak ákombákom.

Ehhez a felsoroláshoz raknék most hozzá egy újabbat, Cliff Asness-nek, az AQR fejének egy 2015-ös interjúban elhangzott mondatát, mely a napokban került a szemem elé: „Egy nagyszerű stratégia, ami mellett nem tudsz kitartani, nyilvánvalóan sokkal rosszabb, mint egy szimplán csak jó stratégia, amit viszont végig tudsz csinálni."

Belevághat magyarán az ember a legtrendibb, a legjobban marketingelt, aktuálisan a legjobb múltbeli hozammal rendelkező stratégiába, ha azt az elkerülhetetlenül jelentkező, hosszabb-rövidebb ideig tartó gyenge teljesítményt nyújtó időszakokban félbehagyja. Nincs olyan befektetési módszer, ami fegyelem és kitartás nélkül működne. Persze azt eldönteni, hogy valami csak átmenetileg nem működik, vagy pedig alapvetően rossz stratégia, mindig nagyon nehéz – a kétely ráadásul mindig akkor a legerősebb, amikor a gödör alján vagyunk.

Az pedig, hogy ki mennyire bírja az ilyen helyzeteket, rengeteg dologtól függ – genetikai örökségünktől, a környezettől, amiben felnőttünk, a bevezető népi bölcsességben is említett, általunk átélt élettapasztalatoktól. Kitölthetünk akármennyi MiFID tesztet, beszélhetünk akármennyi tanácsadóval, azt, hogy mennyit bírunk, csak saját magunk tudhatjuk. Ne is várjuk mástól a választ.

Persze ha tudjuk magunkról, hogy nem vagyunk elég kitartóak, akkor sincs veszve minden. A Fidelity egy sokat emlegetett belső tanulmánya alapján megtakarítóik közül azok érték a legjobb teljesítményt, akik arról is elfelejtkeztek, hogy egyáltalán volt számlájuk – nem is nyúltak így portfólióikhoz.

A tanulság: ha már nem vagyunk elég türelmesek, legalább legyünk feledékenyek. 

-----------------------

A bejegyzés a portfolio.hu-n futó sorozat legutóbbi része.