A koronavírus járvány a számos negatív hatása mellett néhány pozitív változást is hozott: katalizálta a digitális forradalmat, és nagyot lendített az online tér hétköznapi felhasználásán is. Munkavállalók százmillió kényszerültek otthoni internetes munkavégzésre, de a „szabadidős tevékenység” is átkerült az online térbe. Itt elég, ha csak a vállalati kommunikációs technológiák robbanásszerű elterjedésére gondolunk, ezzel párhuzamosan említhetnénk a mesterséges intelligencia térhódítását, vagy akár az e-sport népszerűségét.

A technológia szektornak már a járvány megjelenésének évében sikerült emelkedéssel zárnia az évet. 2021-ben a gazdaság ciklikusságára jellemző tényezők következtében az olaj- és a bankszektor teljesített a legjobban, de az IT szektor sem sokkal maradt le, annak ellenére, hogy a gazdasági kilátások nem voltak ideálisak az ágazat számára. Az infláció visszatérésével a felerősödő kamatemelési várakozások nem kedveznek az ágazat értékeltségének, a dráguló forrásköltségek visszafoghatják a növekedést, csökkentik a jövőre árazott profitabilitás esélyét.

A pénzbőségben úszkáló big-tech cégek viszont könnyebben vehetik az emelkedő hozam- és kamatpálya okozta nehézségeket, tovább lendítik a technológiai megatrendet. Az egyre gyorsabban fejlődő technológiák folyamatos kölcsönhatásban állnak egymással, ami még tovább fűti a szektor prosperálását.

Az újév küszöbén már nem tűnik annyira futurisztikusnak az avatarjainkkal betöltött virtuális tér, a metaverzum megvalósulása sem. Ebben a Facebook lépte a leghangosabbat 2021-ben: Mark Zuckerberg, a szociális platform első számú embere, előre menekülve az etikai vétségek vádjai elől, meghirdette a metaverzum megvalósítását, és a cég nevét Meta-ra változtatta. Kétségtelen, hogy a Meta (Facebook) nagy előnnyel indul a kisebb versenytársakkal szemben, ugyanis a 3 milliárd körüli felhasználójának avatarjával könnyedén „benépesítheti” a meta-világot. A big-tech cégek tehát már elkezdték kiépíteni az új virtuális valóságot, így néhány év múlva már digitális hasonmásaink fizethetik be helyettünk a sárga csekket, és avatarjainkkal shopping-olhatunk a virtuális bevásárlóközpontokban, és a számunkra legkedvezőbb árfolyamú kriptodevizákkal fizethetünk digitális termékeinkért. Valós az új virtuális világról alkotott elképzelés, vagy csak egyszerűen egy újabb lufiról van szó? A jövő év erre is választ adhat.

(A cikk eredetileg a Világgazdaságban jelent meg.)