Még a koronavírus okozta pánik és az azt követő válság sem tudta elodázni az előző évek befektetési sikertémáját: a megújuló energiát. Azon befektetők, akik a zöld energia szektorra tettek, ilyen jellegű részvényekbe és tematikus alapokba fektették a pénzüket, kiemelkedő hozamot tudtak elérni az elmúlt években.

Nem újdonság, azonban a téma szempontjából kulcsfontosságú, hogy az Európai Parlament 2019-ben megszavazta 2050-ig terjedő karbonsemlegességet célzó EU Green Deal egyezményt, mely az EU hosszú távú megújuló energia stratégiáját foglalja magába. 

Európa szemszögéből ez igen ambiciózusnak mondható célkitűzés, amely a jelenlegihez képest lényegesen más energiamixet feltételez: a megújulók jelenlegi aránya 13%-ról 75%-ra emelkedik, míg az olaj és fosszilis energiatermelés 50%-ról 5% alá csökkentendő. Itt érdemes kis színesként megemlíteni, hogy a nukleáris energiával kisebb arányban, de hosszú távon is számol az EU.

A Goldman Sachs elemzőház közelmúltban megjelent elemzése szerint ahhoz, hogy az unió elérje a karbonsemlegességi célokat, közel három évtizeden keresztül, évente 3,5%-kal szükséges, hogy növelje a megújuló energiatermelés volumenét.

Amennyiben elfogadjuk, hogy megvalósítható az EU célkitűzése, kijelenthető az is, hogy totális átalakuláson fognak keresztülmenni az európai energiapiac szereplői, kiemelten közöttük az európai közműcégek. Ezen vállalatokat nevezi az elemzői szakzsargon Green Energy Majors-nek (GEMS), vagyis olyan energiatermelők és szolgáltatók, melyeknek az EBITDA-juk legalább 65%-a megújuló energiatermelésből, illetve hálózati szolgáltatásokból eredeztethető. Fontos jellemzőjük a GEMS-eknek, hogy kiemelten magas hányadban megújuló energia beruházásokba forgatják vissza a megtermelt nyereségüket. Legismertebb tőzsdei nevek a teljesség igénye nélkül: Acciona, EDP, Enel, Iberdola, Orsted, RWE, SSE és Solaria.

Könnyen elképzelhető tehát, hogy az elkövetkezendő évtizedben az európai energiaszektor a német atomerőműbezárásokhoz képest is radikálisabb átrendeződésen esik át. A fokozatosan megemelkedő megújuló energiaigény azonban hosszú távon a pozitív környezeti hatások mellett az iparágra és részvényárakra is kedvező kihatással lehet.

(A cikk eredetileg a Világgazdaság 2021. február 26-i számában jelent meg.)