Pár jelentéktelen apróság

2019. szeptember 05. 08:00 - Pintér András

Homo sapiensként fontos dolgokról megfontoltan, bölcsen döntünk. Elvileg.

Ehhez képest:

  1. Az, hogy mennyire vagyunk egy adott pillanatban elégedettek életünkkel (van ennél fontosabb kérdés?), banális apróságoktól függ. Egy kísérletben a boldogsági szintet mérő kérdőív kitöltése előtt a résztvevők felétől a kutatásvezető a témától egy látszólag teljesen független apró szívességet kért: menjenek ki a teremből és fénymásoljanak le neki egy papírlapot. A kérés persze nem véletlen volt, a fénymásolóra egy tízcentest raktak ki a kutatók. Azok pedig, akik a kérdőív kitöltése előtt a pénzt „véletlenül megtalálták", a kérdésekre felelve érezhetően magasabb elégedettségi szintről számoltak be, mint a nem manipulált társaik. Egy apró „szerencse", és az adott pillanatban egész életünket (beleértve családi helyzetünket, karrierünket, egészségi állapotunkat) rózsásabban látjuk. Fura.
  2. A globális felmelegedés nagyon bonyolult és az egész emberiség sorsát befolyásoló tudományos kérdés, nem csoda, hogy a kutatók között is heves viták zajlanak. De azért az mégis csak túlzás lenne, ha a jelenséggel kapcsolatos álláspontunk attól is függene, hogy a kérdésre egy hideg vagy meleg szobában válaszolunk, nemde? Márpedig ez a helyzet. Az amerikai egyetemisták egy csoportján elvégzett kísérletben a kutatók a szoba hőmérsékletét mesterségesen szabályozták. A melegebb környezetben pedig a diákok jobban hittek a globális felmelegedés jelenségében, mint a hidegebb környezetben.

 global_20warming.png

Olyannyira, hogy a globális felmelegedés megítélésének szempontjából fő törésvonalnak számító politikai beállítottságot is felül tudta írni a szoba hőmérséklete: az alapvetően szkeptikus konzervatívok egy meleg szobában legalább annyira hittek a globális felmelegedés jelenségében, mint a hidegebb ültetett szobába – a felmelegedést alapesetben inkább tényként kezelő – liberálisok.

  1. Jason Zweig cikke hívja fel a figyelmet arra, hogy a látszólag jelentéktelen apróságoknak a befektetési életben is nagyon komoly jelentősége lehet. Az évek során annyira belénk ivódott, hogy a piros szín tágabb értelemben a veszély (piros lámpa, stoptábla, tűzoltóautó, stb.), szűkebb gazdasági értelemben pedig a veszteség színe, hogy amennyiben ezt látjuk, hajlamosabbak vagyunk kockázatkerülőbbé válni. Ha a kutatók piros színnel emelték ki egy adott termék potenciális veszteségét, a tesztalanyok alacsonyabb kockázatot vállaltak, mint hasonló számok, de semleges szín használata esetén. Ha pedig a múltbeli tőzsdei eséseket emelték ki pirossal, a válaszadók jövőbeli hozam előrejelzései is csökkentek.           

A tudatalattinkra ható, látszólag jelentéktelen tényezőknek tehát a döntési helyzetekben nagyon komoly befolyásoló szerepük van – legyen szó akár érzelmekről, érzésekről, környezeti tényezőkről, vagy akár olyan abszurd dolgokról, mint a pénzügyi táblázatban használt színek.

Hogy mi a teendő? Egyrészt legyünk tisztában azzal, hogy bár a biológusok „bölcs embernek" neveztek el minket, nem minden helyzetben viselkedünk nevünkhöz méltóan. Másrészt pedig minél gyakrabban emlékeztessük magunkat, hogy a befolyásolhatóságnak mekkora jelentősége lehet. Az esetek többségében ez persze azt jelenti, hogy mi vagyunk manipulálhatóak: a ránk ható környezeti tényezők nagy részét nem tudjuk befolyásolni, a manipulálhatóság rossz oldalán állunk (évtizedek óta tudják ezt például a marketingesek és a politikusok). Pár esetben ugyanakkor talán mi magunk is tudjuk befolyásolni a környezetünket. Akár jelentéktelen apróságokkal is.

Ha megváltoztatható, először is állítsuk át online befektetési rendszerünk színbeállításait piros-zöldről semleges fekete-fehérre. Ha pedig legközelebb Trump részvételével klímacsúcsot tartunk, akkor azt semmi esetre ne télen tegyük Helsinkiben, hanem lehetőleg nyárom Rómában. Egy olyan szobában, ahol előtte kikapcsoltuk a légkondit. 

-------------------------------------

Az írás eredetileg 2017. júliusában jelent meg.

komment
süti beállítások módosítása