Hogy csak a számla hízzon

2018. augusztus 01. 13:43 - Pintér András

Egy általam nemrégiben olvasott könyv szerint átlagosan napi 200 táplálkozással kapcsolatos döntést hozunk (ennek elsöprő többségét tudatalatti módon). A kísértés állandó, így a folyamatos döntési kényszer tükrében nem csoda, ha sokszor elbukunk (a fogyókúrázók több mint 95%-a később visszaszedi leadott kilóit). A tuti fogyás titkos receptjét legalább annyi könyv és szakértő próbálja megfejteni, mint ahányan a tévedhetetlen befektetési stratégiákét (nagyjából hasonló sikerrel…). A fogyás és a befektetések közötti hasonlóság pedig több esetben valóban annyira szembeötlő, hogy minden megtakarítónak érdemes pár kérdést végiggondolnia. 

Az ingatlanokra azt szokták mondani, hogy vonzóságuk három dologtól függ: az elhelyezkedésüktől, az elhelyezkedésüktől és az elhelyezkedésüktől. Az, hogy megeszünk-e egy ételt vagy sem, nagyrészt ugyanezen a három dolgon múlik. Közepes édességfüggőként én is tudom, hogy ami szem előtt van, azt megkívánjuk, és jó eséllyel megesszük – ellenállni sokkal könnyebb olyan ételeknek, melyeket a szekrény mélyére dugtunk, vagy amelyeket eleve a boltok polcain hagytunk. „Out of sight, out of mind" – írja Brian Wansink, amit ha magyarra és az étkezés területére akarunk fordítani, talán azt mondhatnánk: ne láss szemem, nem fáj hasam. 

A „szem előtt levés" a befektetések területén is nagy kockázat. Mivel úgy vagyunk összedrótozva, hogy a veszteséggel járó helyzetekből igyekszünk minél gyorsabban menekülni, a kockázatosabb eszközök által hosszabb távon nyújtott magasabb hozamot (= kockázati prémium) csak azok tudják élvezni, akik az ilyen mínuszos periódusokat jól kezelik. Vagy azok, akik nem is tudnak róluk. A részvénypiacon viszont sajnos az a nagy helyzet, hogy minél gyakrabban nézegetjük, annál nagyobb az esélye, hogy veszteséget látunk. A rövidtáv valóban fej vagy írás, 50%-nál nagyobb nyerési esély a részvénypiacon csak többéves befektetési időtávon van (fontos: a 70-80% nem azt jelenti, hogy „mindig", vagy hogy „biztosan"!).

20180801.png

Aki fogyókúrázott már, tudja, ha a kezdést követően percenként vagy naponta méregetjük testsúlyunkat, sokszor csalódni fogunk, mert a fogyás nem megy gyorsan. Ahogy pedig fogyókúrás programot sem célszerű két nap eredménytelensége után abbahagyni, a befektetéseknél is kritikus, hogy mindezt észben tartsuk. Egy jól összeállított portfólió teljesítményéért nemcsak hogy felesleges napi szinten aggódni, hanem sokszor kimondottan káros is, mert az túlzott kereskedéshez és csapkodó eszközösszetételhez vezethet. Ne láss szemem, nem kereskedik kezem!

Számos további párhuzam említhető még természetesen: ahogy a drasztikus fogyókúránál jobb a lassabb, de tartósabb, úgy jobb a nagy egyszeri befektetéseknél a lépésről lépésre történő. Ahogy hiába egy egész nap tartott diéta, ha lefekvés előtt lecsúszik egy tábla csoki, a megtakarításoknál is fontosabb az egyes elemeknél a portfólió összessége. A teljes kalóriabevitelhez hasonlóan a teljes „kockázatbevitel" számít, és nem egyes fogások vagy megtakarítási eszközök önmagukban. 

És persze fontos, hogy legyen egy előzetes tervünk, amihez tartani tudjuk magunkat. Bár nincs szakmai egyetértés a kérdésben, egyesek úgy gondolják, hogy abban, hogy az amerikai börtönökben az elítéltek sokszor inkább elhíznak, mintsem lefogynának, nem a hihetetlenül finom kaja vagy a mozgáshiány játszik meghatározó szerepet, hanem a mindenki által viselendő bő narancssárga kezeslábas. Ha mi hízásnak indulunk, gyorsan észrevesszük – eggyel kijjebb kell kapcsolnunk az övünket, nehezebben jön ránk a feszes póló. A bő kezeslábas esetében nincs ugyanakkor ilyen gyors visszajelzés: hónapokig hízhatunk anélkül, hogy bármilyen következményét tapasztalnánk. Akár így van, akár nem, ha nincs pénzügyi tervünk, amihez tartanánk magunkat, akkor mi is könnyen lecsúszhatunk a tervezett útról.

Ahogy a fent idézett könyv egyik legfontosabb mondata is írja: könnyebb megváltoztatni a környezetünket, mint az évezredek alatt belénk rögzült ösztönös reakciókat. Könnyebb eldugni a szekrény mélyére a csokit, mint kibírni, hogy ne együk meg, ha már egyszer a szemünk elé került. Könnyebb egy előzetes megtakarítási tervhez tartani magunkat, mint a napi szintű piaci őrületre hideg fejjel és jól reagálni.

Az sem könnyű persze. Csak könnyebb.  

-----------------------

A bejegyzés a portfolio.hu-n futó sorozat legutóbbi része

komment
süti beállítások módosítása