A napjaink folyamatait értetlenkedve figyelők egyik kedvenc témája a gazdaság és a részvénypiac teljesítménye között tátongó szakadék. Hogyan lehetnek történelmi csúcsaik közelében a fejlett világ tőzsdéi, miközben a gazdaságok változatlanul komoly problémákkal küzdenek? – szól a gyakori felvetés. A kérdés első ránézésre persze teljesen jogos, még akkor is, ha az elnyílásra több potenciális magyarázat is kínálkozik, a piacokat elárasztó jegybanki extralikviditástól kezdve a vállalatértékelés fura matematikájával bezárólag.

A fenti tényezők mellett ugyanakkor van még egy faktor, amiről érdemes tudni: mégpedig az, hogy a gazdaság és a részvénypiac iparági szerkezete nagyon drasztikusan eltér egymástól. Ezt szemlélteti a lenti ábra is, mely az amerikai gazdaság vonatkozásában az egyes gazdasági ágazatok súlyát mutatja a GDP-n, a munkaerőpiacon és a tőzsdeindexeken belül.

Több látványos eltérés is van, de mindennél látványosabb a technológiai és kommunikációs szektor szerepe, azé az iparágé, mely az elmúlt időszak tőzsdei emelkedését egyértelműen vezette. 2%-os súly a foglalkoztatottságon belül, 6%-nyi a GDP-ben – míg közel 40%-os részarány az S&P500 Indexben. És míg az első két szám közötti eltérés magyarázható a technológiai cégek átlagosnál magasabb produktivitásával, a részvénypiaci súly már inkább technikai tényezőkből adódik, mintsem gazdasági fundamentumokból.

Egyrészt az egyes szektorok tőzsdei jelenléte nem arányos gazdasági súlyukkal – a technológiai és kommunikációs cégek esetében a tőzsdére lépés alapvető csapásirány, számos szektorban sokkal dominánsabb a tőzsdén kívüli (magán vagy állami) tulajdonosi forma. Másrészt pedig jelentős eltérések adódnak napjaink gazdasági átalakulásából is, abból, hogy az egyes szektorok közötti határok a technológiai forradalomnak köszönhetően egyre inkább elmosódnak. Így egyes cégek iparági besorolása is komoly torzulásokat képes okozni, hiszen például valóban a technológiai szektorban van-e a helye olyan vállaltoknak, mint a Visa vagy a PayPal, melyek technológiai cégként egyértelműen a pénzügyi szektor pályáján fociznak?

A fenti kérdésekre persze nehéz helyes válaszokat adni.

De az biztos, hogy ha a számok mögé nézünk, akkor több okot is találhatunk, amiért a tőzsde ≠ gazdaság.

(A cikk rövidített változata eredetileg a Világgazdaság 2020. október 19-i számában jelent meg.)