Nehezebb időkben nehezebb mellébeszélni

2022. június 27. 08:00 - Pintér András

Kettős hozzáadott értékű kötvények, továbbfejlesztett virtuális brókerek, interaktív tanácsadási vagyonkezelés - jól hangzó kifejezések, ha valakitől pénzügyeink kapcsán halljuk őket, még akár azt is gondolhatnánk, hogy az illető képzett szakember, aki igazán fontos dolgokról beszél nekünk. Egy baj van csak: ez mind handabanda, értelmetlen mellébeszélés, sületlenség. Nevezzük nevén: pénzügyi bullshit. Értelmetlen kifejezések, melyeket ezen a honlapon saját magam generáltam.  

(A szóhasználat talán elsőre erősnek tűnhet, de Harry Frankfurtnak, a princetoni egyetem filozófusának 2005-ös könyvét követően a „bullshit" elfogadott tudományos kifejezéssé vált. Frankfurt szerint a bullshit alapvetően az, amit az igazságra vonatkozó odafigyelés nélkül hoz létre valaki, másokra való hatásgyakorlás céljából.)  

A fenti jelenség leírása három svéd egyetemi kutató tanulmányából származik, amely azt vizsgálta, hogy az emberek mennyire fogékonyak a fentiekhez hasonló pénzügyi süketelésre. Azt találták, hogy a pénzügyi mellébeszélésre való fogékonyság fontos tulajdonságunk, amely annak ellenére, hogy kapcsolódik a területhez, nem feltétlenül áll szoros összefüggésben az érintett illető formális pénzügyi tudásával. Sőt, a kutatók pont azt találták, hogy az ilyen dumákat leginkább a fiatal, magas jövedelmű férfiak kajálják be, azok, akik pénzügyi ismereteiket egyébként is hajlamosak túlbecsülni (lásd a lenti ábra piros oszlopát, ahol az alacsonyabb érték a pénzügyi bullshit-re vonatkozó nagyobb fogékonyságot jelzi).

20220627_1.png

És hogy miért pont most jutott mindez eszembe? Alapvetően azért, mert a pénzügyi mellébeszélések, durvább esetben svindlik is ciklikusak. Általában eufórikus piaci hangulatban van belőlük a legtöbb, Kindleberger könyvéből pedig azt is tudjuk, hogy ezek napvilágra kerülése a legtöbb esetben a ciklusok fordulópontjain történik meg. Hogy miért? Egyszerű: azért, mert nehezebb időkben nehezebb mellébeszélni.

A piaci ciklusok és a pénzügyi bullshit közötti kapcsolatnak van még egy további érdekes dimenziója is, hiszen ahogy azt az elmúlt években a kutatók több esetben is kimutatták, a hangulatunk (az, hogy milyen érzelmi állapotban vagyunk) szintén befolyásolja a bullshit-re való fogékonyságunkat. Mégpedig úgy, hogy pozitív hangulatban jellemzően hajlamosabban vagyunk elhinni az üres lózungokat, pozitív hangulatban könnyebben becsaphatóak és félrevezethetőek vagyunk, mert kevésbé azonosítjuk a minket félrevezető információkat. Tőkepiaci eufória – általános pozitív hangulat – könnyebb becsaphatóság, adódik a logikai lánc, ami az elmúlt években a szemünk előtt játszódott le.

Így nem meglepő, hogy most, ahogy a gazdasági/inflációs/likviditási/kamatkörnyezet változik, máris egyre több az ilyen lelepleződés, elég csak a SPAC-ek vagy a kriptovilág egyes szegmenseiben történtekre gondolnunk (lehet, hogy nem is véletlen, hogy a most szemlézett tanulmányban leginkább sebezhetőnek találtak – fiatal, túlzott önbizalmú férfiak – az imént említett befektetésekben is élen jártak?). Annak, hogy a világ fordul körülöttünk, a tőkepiaci hatások mellett tehát még egy fontos következménye lesz: az elmúlt időszakban népszerűvé vált sok kifejezésről, szakzsargonról és konstrukcióról derül majd ki, hogy volt-e mögötte valódi tartalom, vagy üres légvár volt csupán.

Érdemes lesz tehát továbbra is nyitott szemmel és füllel járnunk, különösen úgy, hogy most már azt is tudjuk, hogy egyrészt személyiségünk, másrészt pedig aktuális hangulatunk is befolyásolja, hogy mennyire vagyunk fogékonyak arra, amit már a tudomány is egyszerűen csak nevén nevez. 

süti beállítások módosítása