Ijesztő vs. veszélyes

2018. június 01. 14:59 - Pintér András

A magyar értelmező szótár alapján ijesztő az, ami ijedtséget kelt, nyomasztó, félelmetes hatást vált ki. Veszélyes pedig az, ami kárral, bajjal, romlással vagy valaminek az elvesztésével fenyeget. A befektetések területén talán nincs fontosabb intelem annál, mint hogy észben tartsuk: a két dolog nem ugyanaz. Nem minden veszélyes, ami ijesztő. És nem minden ijesztő, ami veszélyes. 

Mitől félünk? A legtöbben a természeti katasztrófáktól, a terrorizmustól, attól, hogy valami gyors lefolyású, gyógyíthatatlan vírus végez velünk. Mi jelenti az igazi veszélyt ránk? A statisztikák szerint az egészségtelen életmód, az elhízás és az, hogy más egyéb válogatott módokon is hajlamosak vagyunk saját magunkban kárt tenni. A fejlett világban a halál oka az esetek mindössze 0,001%-ában légi-, 0,1%-ában pedig természeti katasztrófa. Mindeközben milliók halnak meg érelmeszesedésben vagy stroke-ban. A cápák nagyságrendileg évente 10 embert ölnek meg, a szúnyogok több mint 700 ezret. A cápák ijesztőek, a szúnyogok veszélyesek.

20180601.jpg

Ami évszázadokkal ezelőtt evolúciós előny volt (elég volt egyszer nem megijedni, ha a szavannán mellettünk rezdült meg a fű, legyintve: „áh, ez tuti nem kígyó"), az mára sok területen hátránnyá vált. Így vagyunk összedrótozva, reakciónk a legtöbb esetben érzelmi alapú, az ijedtség érzése igazi zsigeri érzés – függetlenül attól, hogy ami azt kiváltotta, valóban igazi veszélyt hordoz-e vagy sem.

Ha valami ijesztő, arról úgy véljük, hogy kockázatos. Ha valami veszélyes, az valóban az.

A megtakarítások esetében ezért kritikus a vélt és a tényleges kockázatok megkülönböztetése. Különösen úgy, hogy mindenhonnan ömlenek ránk az ijesztő dolgok (mindez nem a média hibája: az újságírók valós keresletet elégítenek ki). Összeomlik a forint, zuhannak a piacok, pánik a tőzsdéken. Ember legyen a talpán, aki nem ijed meg. A tőkepiacokon ráadásul mindig történik valami – így megijedni is mindig van mitől.

Most például ijesztő az Észak-Koreai helyzet, az olasz belpolitikai válság. Ijesztő a Brexit, a fejlett piaci hozamemelkedés. A török líra gyengülése pedig egyenesen félelmetes, és sokan már egy 2-3%-os euróval szembeni forintgyengülés miatt sem alszanak nyugodtan.

Igazán veszélyesek is ezek a dolgok? Természetesen akár azok is lehetnek, abban az értelemben, hogy nem csak vélt félelmet generálnak, hanem akár tényleges bajokat is okozhatnak. Szóval félreértés ne essék, nem bagatellizálni akarom mindezt. A probléma az, hogy a legtöbbünk számára vannak sokkal jelentősebb veszélyek is, melyekkel mégsem foglalkozunk – pont azért, mert figyelmünket és erőforrásainkat az ijesztő dolgok kötik le.

Eleget takarékoskodunk? Nem költünk túl sokat felesleges dolgokra? Figyelünk arra, hogy alacsony költségű megtakarítási termékeket használjunk? Élünk az adókedvezmények nyújtotta lehetőségekkel? Portfóliónk kockázati szintje összhangban van hozamcélunkkal (pl. 7%-os hozamot szeretnénk, de csak 10% kockázatos eszköz van a portfóliómban)? Érzelmeinkre hallgatva nagy ralik után vásárolunk és nagy eséseket követően adunk el? Csak pár példa arra, hogy aggódhatunk bármennyit a vélt kockázatokon, ha a valós veszélyekkel nem foglalkozunk, ha először nem azokat rakjuk rendbe. Nincs kétségem, hogy hosszú távú megtakarítási eredményünk döntően ezeken a dolgokon fog múlni, és nem azon, hogy az éppen aktuális parákra hogyan reagálunk.

Ne legyen illúziónk, félni mindig is fogunk, az ijedtség érzése mélyen belénk kódolt. A kérdés az, hogy a félelmeinkre hogyan reagálunk. Nelson Mandela szerint a bátorság nem a félelem hiánya, hanem annak legyőzése. 

Megtakarítóként ijedősek lehetünk, de bátortalanok nem. 

-----------------------

A bejegyzés a portfolio.hu-n futó sorozat legutóbbi része